A lapnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hústerméktanács főtitkára elmondta, becslése szerint az ünnepek kapcsán 6000-8000 tonna füstölt áru fogy az országban. Pontosan ebből fakad, hogy a húsiparnak fel kell készülnie erre az időszakra, hiszen a hagyományos pácolás időigényes, a füstölt árukat sem lehet csak úgy "előrántani".

Arra a felvetésre, hogy az import termékek aránya mekkorára tehető, a főtitkár nem kívánt becslést mondani, mert mint fogalmazott, azok jellemzően nem a feldolgozókon, hanem a forgalmazókon keresztül érkeznek az országba.

A húsvét az év első olyan szakasza, amikor hirtelen megemelkedik a fogyasztói kereslet, a január-februárhoz képest ez 40-50 milliárdos megugrást jelent - mondta a lapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A lakosság húsvéti költésével kapcsolatban a napokban közölt adatokat a KSH. Eszerint 2016-ban az élelmiszerek közül sonkára, szalámira ekkor költöttek a legtöbbet vásárlók. Az erre szánt összeg fejenként 1209 forint volt. Ez az összeg mintegy harmadával haladta meg a 2016. évi átlagos havi értéket. 

Tojásból ugyancsak húsvét környékén veszik a legtöbbet a lakosok, az egy főre jutó fogyasztás volumene 2016 márciusában közel negyedével, 23,4 százalékkal volt magasabb az éves átlagnál. A húsvéti időszakban szalámiból, sonkafélékből 2016-ban 0,7 kilogramm fogyott fejenként, ami több mint másfélszerese, a fejenként vásárolt 15 tojás pedig negyedével több az éves átlagos mennyiségnek. 

Csokoládéra is ebben az időszakban ad ki a legtöbbet a lakosság: 2016 márciusában fejenként 796 forintot költöttek erre a háztartások, ami 76 százalékkal haladta meg egy átlagos hónap fogyasztását a vizsgált évben. Az alkoholos italokra kiadott összeg is emelkedik az ünnepnapok közeledtével, erre 990 forintot fordítottak a háztartások fejenként húsvét előtt.