A Hemofília Világnapján tartott fővárosi sajtótájékoztatón vérzékeny gyerekeket nevelő édesanyák, fiatal és idős hemofíliás betegek vallomásai világítottak rá arra az óriási kontrasztra, mennyire különböző életre számíthat az, akinél meg tudják előzni a vérzések kialakulását és akinél nem. Elhangzott: egy súlyosan vérzékeny középső csoportos óvodás az 5. születésnapjára már túl van 500 intravénás injekción, ám ez az ára annak, hogy nem alakulnak ki nála spontán vérzések az ízületekben, az izmokban, a vesékben, s nincs szükség sürgősségi kórházi ellátásra, ha megüti magát. Amint az idősebb sorstársak szemléltették, korábban a betegeknél még egy banális sérülésnek is hosszú hetekig tartó kórházi ápolás, s akár maradandó károsodás is lehetett a következménye.



Dr. Kalász László hematológus, az Országos Vérellátó Szolgálat régióigazgató főorvosa rámutatott: régen csak vérzés vagy annak gyanúja esetén, utólag lehetett beavatkozni, ilyenkor a betegek azonnali kórházi ellátásra szorultak. Ma már otthonukban tárolhatják a gyógyszereiket: az idősebbek általában olyan készítményt használnak, amelyet váratlan vérzésgyanú esetén kell mihamarabb beadniuk maguknak vagy műtétek, foghúzás előtt alkalmaznak. A fiatalok 1-2 éves koruktól csaknem kivétel nélkül úgynevezett profilaxist, megelőző terápiát kapnak, hetente kétszer vagy háromszor alkalmazott faktorpótló intravénás injekciókkal tartják szinten a hiányzó véralvadási faktort a szervezetükben. A profilaxisban részesülő betegek kevesebb időt töltenek kórházban, nem mennek tönkre az ízületeik, nem válnak mozgáskorlátozott emberekké, hanem szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak, sportolhatnak, ugyanolyan eséllyel vehetnek részt az életben, mint egészséges kortársaik.



– Egy éve pánikba estünk, féltünk attól, hogy az akkor meghirdetett Széll Kálmán terv megszorításai miatt korlátozzák a gyógyszereinket. Szerencsére ez nem következett be, a társadalombiztosítás révén ma minden betegünk megkapja a számára szükséges terápiát ahhoz, hogy teljes életet élhessen – jelentette ki dr. Varga Gábor, a Magyar Hemofília Egyesület elnöke, aki maga is súlyos hemofíliás beteg. Hozzátette: szeretnék elérni, hogy a korábban már rokkanttá vált betegek minél nagyobb aránya részt vegyen az állapotának stabilizálását segítő rehabilitációban, s nemzetközi példákat követve működjön egy teljes körű betegregiszter.



– Egy átfogó és a hematológiai centrumok által folyamatosan karbantartott, a hemofíliás betegek aktuális állapotát és kísérőbetegségeit is tartalmazó központi betegregiszter növelné a betegeink biztonságát, mert minden centrumban hozzáférhető lenne, ha odakerül egy nem ott gondozott beteg például sürgősségi ellátásra. Az adatok segítenék az orvosi kutatásokat, valamint hazai és nemzetközi szinten az érdek-képviseleti munkát, továbbá az egészségbiztosító is hasznosíthatná a gyógyszerbeszerzések tervezése során. Számunkra ugyanis csak a gyógyszerek jelentenek biztosítékot arra, hogy a betegtársainknak nem kell szenvedniük a bevérzések miatt, ugyanakkor mi nem kritikátlanul küzdünk a gyógyszerekért: támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a vérzékeny betegek érdeksérelme nélkül hatékonyabbá tehetik a felhasználást és hosszú távon biztosítják minden rászoruló betegtársunk ellátását – foglalt állást Varga Gábor.



KH