Az Országgyűlés 2017. március 7-én a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így már az idén négynapos munkaszüneti ünnep a húsvét. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása.

A Biblia elbeszélése szerint nagypéntek hajnalán ért véget Jeruzsálemben az a vallási per, amelyet az elöljárókból, írástudókból és vénekből álló Nagytanács indított Jézus ellen. Istenkáromlás vádjával - Isten Fiának vallotta magát - halálra ítélték, majd reggel átkísérték Pilátushoz, a római helytartóhoz, és azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának vallja magát. Pilátus - bár látta, hogy ártatlan, és próbálta megmenteni - mégis megerősítette az éjszaka hozott halálos ítéletet, amelyet még aznap délelőtt végrehajtották, Jézust keresztre feszítették.

A magyar nagypéntek szó a keleti egyházban szokásos görög elnevezést követi: hé hagia kai megalé paraszkeué, azaz a szent és nagy készületi nap. A nyugati egyházban hivatalos neve: feria sexta in passione et morte Domini, vagyis az Úr szenvedésének és halálának péntekje. Angol nyelvterületen hosszú vagy jó pénteknek is nevezik, német elnevezése, a Karfreitag az ónémet kara (bánat, gyász) szóból ered.

A katolikus egyházban ezen a napon a csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A misét azért nevezik csonkának, mert nem mutatnak be szentmiseáldozatot, elmarad a bor és a kenyér átváltoztatása. A nagypénteki szertartás három részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és ünnepélyes egyetemes könyörgésekkel; kereszt előtti hódolat; szentáldozás (az előző nap átváltoztatott szent ostyával). A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak, a Biblia szerint ugyanis Jézus ebben az órában halt meg a keresztfán.

Az igeliturgiának része a szenvedéstörténet, azaz a passió felolvasása vagy énekes előadása, amelyben felidézik Krisztus szenvedéseit. Az egyetemes könyörgés során az egész egyházért, valamint más vallások tagjaiért, a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak. Ezután következik a kereszthódolat, szintén Jézus kereszthalálára emlékezve.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

A nagypénteki keresztúti szertartáson Jézus szenvedésének egyes állomásait idézik fel. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Rómában, a Via Crucison - amely a megváltónak a Kálvária-hegyre vezető útját és halálát idézi fel - a pápa maga is viszi a keresztet.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (a protestáns liturgia szerint általában minden hónap első vasárnapján tehetik ezt meg), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort (sákramentumi jegyeket).

A protestáns templomokban fekete oltárterítőt terítenek le, korábban az is szokásban volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre.

A nép körében nagypéntekhez a hallgatás, a csönd kapcsolódott, a tükröt fekete kendővel takarták le, az órát megállították vagy nem húzták fel. A tüzet nagycsütörtök este kioltották, és a húsvéti szentelt tűz parazsából élesztették újjá, addig csak hideg ételt ettek, nagypénteken csak egyszer, kenyeret és sót, száraz növényi eledeleket. Krisztus szenvedését misztériumjátékokban, felvonulásokban, Mária-siralmakban idézték föl. Nagypénteken szokás volt meszelni, takarítani, nagymosást tartani.