Az ÁNTSZ közleménye szerint a halálozás általában is magasabb a téli hónapokban, mint nyáron. Ezt a magasabb halandóságot elsősorban a légúti fertőző megbetegedések, influenzajárványok okozzák. A nagy hideg ugyan nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe - tették hozzá.

Az ÁNTSZ azt írta: az extrém hideg szempontjából különösen nagy kockázatnak vannak kitéve az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek, a tinédzserek, a krónikus betegségben szenvedők, a fizikálisan vagy mentálisan korlátozottak, a szociálisan hátrányos helyzetűek, a hajléktalanok.

Mint kifejtették: Budapesti adatok alapján a szakemberek kimutatták, hogy télen a hőmérséklet csökkenése a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2 százalékkal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki. Egy nemzetközi vizsgálat során összefüggést figyeltek meg a havazás és a halálos szívrohamok között, amelyek oka - úgy tűnik - inkább a téli csapadékhullás, nem pedig a téli hideg. Mindezek mellett különös figyelmet kell fordítani a kihűlés, a fagyhalál megelőzésére.

Kiemelték továbbá, hogy az ilyen időszakokban - ha az utak havasak, illetve jegesek - megnő a töréssel járó balesetek száma. Ezek kockázata - Budapesti vizsgálati eredmények szerint - több mint 5 százalékkal is emelkedhet a rendkívül hidegben, vagyis mínusz 3,9 Celsius-fok alatti átlaghőmérsékletű napokon. A kihűlés veszélye nemcsak a szabad térben áll fenn, hanem belső térben is, ha valaki tartósan 15 fok alatti hőmérsékleten tartózkodik - hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ, megjegyezve, hogy ez főleg az idősek, betegek, mozgásukban korlátozottak esetében jelent kiemelt kockázatot.

KH/MTI