A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 36 ezerrel, 183 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,0 százalékra csökkent augusztus-októberben, a harmadik negyedévnek megfelelő előző három havi 4,1 százalék után. Augusztus-októberben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 445 ezer volt, 41 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a munkaerőpiac továbbra is feszes, és a kedvező trendek folytatódhatnak. Az aktivitást a béremelkedés hajthatja felfelé, miközben az 55 ezer betöltetlen, nem támogatott álláshely a versenyszférában továbbra is magas munkaerő-keresletet jelent. A munkanélküliségi ráta várakozásai szerint az év végére már elérheti a 4 százalék alatti szintet is, idén átlagosan 4,2 százalékos lehet.
Kitért arra: a munkanélküliségi ráta új historikus mélypontra csökkent, a hivatalosan regisztrált munkanélküliek létszáma 183 ezerre esett, ami 36 ezres csökkenés az előző év októberéhez képest, és ez a szám sem volt még ilyen alacsony.
A gazdasági aktivitási ráta évek óta nő, melynek további emelkedéséhez idén nagyban hozzájárulhatott a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a nyugdíjasok aktívabb bevonása a munkaerőpiacra - mondta.
Az elemző szerint a munkaerő-kereslet nem gátja a munkanélküliség további csökkenésének. Az akadályt már elsősorban a vállalatok által keresett és a rendelkezésre álló munkaerő között meglévő regionális és képzettségi különbségek okozzák - vélekedett.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: bár az év hátralévő részében szezonális hatások miatt átmenetileg kissé 4 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta, jövőre folytatódhat a mutató lassú ütemű csökkenése. Az elemző az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál, jövőre pedig 4 százalékos, vagy akár 4 százalék alattit.
Hozzátette: az igen feszes munkaerőpiac segíti a bérek további emelkedését, amit kormányzat adminisztratív eszközökkel is támogat. Mindezek alapján a reálbérek növekedési üteme erős marad 2018-ban is, támogatva a háztartások fogyasztásának további erősödését, ami így a GDP növekedésének is meghatározó tényezője lehet. Az idei évre 3,7 százalékos, 2018-ra pedig 3,4 százalékos GDP növekedést vár, kisebb felfelé mutató kockázatokkal.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatottak száma idén már nem érheti el a 4,5 milliót, erre 2018 nyaráig várni kell, a munkanélküliségi ráta valószínűsíthetően elérte az idei mélypontját, míg éves átlagban 4.2 százalék lehet a mutató, amely jövőre 3,8 százalékra csökkenhet.
A szakértő szerint a foglalkoztatás bővülése azért lassul, mert egyre kevesebb a szakképzett munkavállaló, ezért az oktatás fejlesztését és a leszakadó rétegek képzését javasolta. A munkavállalók hiánya visszafoghatja ugyan a bővülést, de a termelékenység és a hatékonyság fokozására, valamint a munkaerőt kiváltó beruházásokra késztetheti a vállalkozásokat, ami a bérek és a GDP bővülését, közvetve pedig a fogyasztás és a beruházások további növekedését segítheti - tette hozzá.
Horváth András szerint a munkaerőhiány ellenére a munkaerő-tartalék - a dolgozni szándékozó inaktívak, közfoglalkoztatottak, külföldre ingázók és munkanélküliek száma - megközelítheti 600 ezret, emellett a közszférából is több tízezer magasan képzett munkavállaló kerülhetne át a versenyszférába.