Bross Péter kiemelte, hogy az éves termelés kétharmadát, 25-30 ezer tonnát a magyar termelők az uniós piacon adják el, ahol komoly verseny van olyan termelőkkel, akik nem fair körülmények között állítják elő a mézet.
 Hamis méznek tekinthetők azok a termékek, amelyeket nem méhek állítottak elő, illetve azok, amelyeket nem méhek érlelnek be. Az uniós élelmiszerkönyv tiltja a gyárban érlelt mézeket - ismertette. 
 Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy méhész nemzet, azonban az ország mézfogyasztása kevés, egy kilogramm alatt van, ezért a többletet külföldön kell értékesíteni.