Az EP magyar tagjainak választásán az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van; az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgára (amennyiben magyar listára kíván szavazni), vagy azon, körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár egyike, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.

Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok - ellentétben az országgyűlési választásokkal - nem szavazhatnak a magyar listákra az EP-választáson. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok Magyarország külképviseletein adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.

Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig több mint 2100 európai uniós állampolgár élt ezzel a lehetőséggel.

A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a mandátumokat a szerzett voksok arányában osztják el.  

Listát bejegyzett pártok állíthatnak, két vagy több párt közös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez 21, csakúgy, mint 2014-ben.

Mandátumot az a párt kaphat, amelyik több szavazatot szerzett, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a pártok között, a listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.